A SIROKI VÁR

Eredetileg ősi pogány vár, később az Aba-nemzetség Borh-Bodon ágának tulajdona, kiknek leszármazottai Csák Máté oldalán szembefordultak a királlyal. 1320-ban Károly Róbert seregei elfoglalják a várat és királyi tulajdon lesz. Várnagya Kompolthy Imre, de később 1332-ben a király egy Cenyk nevezetű cseh vitéznek adományozza, kinek halála után 1337-ben ismét királyi tulajdonba kerül. 1372-ben Lajos király felújíttatja, de a munkálatok költségeit Domoszlai Miklós hevesi alispán vállalta fel, amiért a király 2000 forint értékben zálogba adta neki. 1388-ban Tari László kiváltja a várat, és alatta falut alapít. Örökösének kihaltával hosszas pereskedések után a híres Országh család birtokolja évtizedeken át. A vár katonai jelentősége a törökök terjeszkedése miatt ekkor nő meg, különösen Hatvan eleste után (1544).

Országh Kristóf megerősíti a várat, s 100 lovasával, mint Eger legerősebb elővára bekapcsolódik az ország védelmi rendszerébe. Erős vár hírében állt, a törökök meg sem próbálkoztak bevételével. Kristóf halála után (1567) leánytestvére, Borbála révén Török Ferenc, majd Nyáry Pál egri várkapitány tulajdona lesz. Eger eleste után 1596 októberében a vár őrsége elmenekül, így ostrom nélkül kerül török kézre. A törökök megerősítik az alsó várat, új bástyákat húznak, a falakat felmagasítják a környék templomainak köveiből. A várat 90 évig uralják, 1687 októberében adják fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok veszik birtokukba, de az akkori birtokos, gróf Orczy István nyomására 1709-ben feladják. A szabadságharc leverése után Doria császári tábornok már elvégezteti az első robbantásokat és 1713-ban véglegesen lerombolják a falakat.

A vár romjaiban is az ország egyik legszebb sziklavára, lenyűgöző látvány minden látogató számára.

Feltárását 1965-től kisebb megszakításokkal Kovács Béla régész végezte, de pénzhiány miatt az ásatások abbamaradtak.

Az omlásveszély elhárítását és a falak konzerválását a közelmúltban végezték el.